|
|||
|
Már közel 25 éve foglalkozom gyermekekkel, közöttük találkoztam különleges képességű valamint sajátos nevelési igényű gyermekekkel és autistákkal.
Gyógypedagógiai családsegítőként is használom a zenei motívumokat a munkámhoz.
A hosszú nevelési és oktatói tapasztalataim során, elsősorban és kihangsúlyozottan a zenei motívumokat felhasználva jöttem rá annak egyben jótékony hatására. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem kizárólagosan csak a zenehallgatás, hanem a hangszeres játék által okozott örömök megtapasztalása a legfontosabb.
Gyakorlatomat és tapasztalataimat Németországban is bővítettem, ahol megismerhettem a különböző nemzetiségű gyermekek tanulási szokásait. A közös zenélés során mindenki egy emberkén örült a hangszer által nyújtott sikereinek.
A gyerekek között töltött idő során a zene, ezen belül is maga a hangszeres játék egy olyan eszköz, - egy kapocs, én és a gyermekek között, - mellyel közelebb kerülhettem a lelkükhöz.
Nagyon fontos az óvodás kortól kezdődő zenei nevelés. A zenélő
gyermeknek javul a szociális viselkedése és a későbbiek során az
iskolai teljesítményük is. A zene tapintatosságra, odafigyelésre
nevel. A zenében egyedülálló az önkifejező erő, az érzelmesség
mértéke. Bármilyen is egy gyermek érzelemi világa,a
hangszerjátékkal a zene szellemi része marad egész életének. A
zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. A népek
legendái isteni eredetűnek tartották a zenét. S ahol az emberi
megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan
világba, melyet megismerni és nem csak sejteni lehet. A zene
nyugtató, kedélyállapotot javító, serkentő hatását már több ezer
évvel ezelőtt ismerték és tudatosan alkalmazták. A zenei nevelés
tehát egyfajta terápia, gyógyítás, szolgálat. Minden embernél,- kicsiknél
és nagyoknál egyaránt, - különleges, valamint egyszerű
képességűeknél a Plánki-módszer hatékony eszköznek bizonyul ebben
a folyamatban.
Zeneoktatás ovisok.